2019. szeptember 25. 01:15 - Kate Runner

Ajándékok az élettől

Rohanunk bele a világba, a számtalan teendő elragad bennünket attól, hogy meglássuk az igazán fontos dolgokat. Pedig azok mindig ott vannak az orrunk előtt!

Mit nem adna sok ember azért, ha járni vagy látni tudna?! Mit nem adna sok embert azért, ha tiszta víz folyna a csapjából, vagy ha egyáltalán lenne csap a házában?! Vagy ha lenne háza...?

Rossz a gyereked? Tudod, más mit nem adna azért, hogy gyermeket szülhessen? Milliók fekszenek le úgy minden este, hogy ezért imádkoznak...

Nézeteltéresed van a testvéreddel? Tudod, hányan hoznák vissza csak egy percre a halálból az elvesztett testvérüket azért, hogy még egyszer megölelhessék egymást? Ne vitázz! Csak adj hálát, hogy van neked ő, a másik feled, még akkor is, ha sokszor mást gondol, mint te. Épp ezért ő a másik feled!

Adj hálát, ha vannak szüleid, akiknél jobban senki nem ismer, hiszen belőlük lettél. 

Adj hálát, ha megtaláltad a párodat, aki feltétel nélkül szeret, jóban-rosszban. Hibáit nézd el, te sem vagy tökéletes!

Sokan bántottak? Tanulj belőle, s adj hálát, amiért ezt is kibírtad. Eszerint bírod a nehézségeket és még erősebb lettél. Azt is jó, ha tudod: minden vereségre két győzelem jut!  

Adj hálát, ha van egy igaz barátod, van társad, akihez fordulhatsz boldogságban és szomorúságban is.

Adj hálát, ha van munkád, akkor is, ha stresszes vagy megterhelő. Ez azt jelenti, van megélhetésed, s van tudásod, tehetséged ahhoz, hogy elvégezd a feladatodat. Ez még jobb teljesítményre sarkalhat és még jobb lehetőségeket hozhat neked.

Rengetegen kérdezik tőlem, hogy bírom azt a tempót, amit nap mint nap diktálnom kell három gyerek, munka és háztartás mellett. Sokáig kerestem a választ, amit az elmúlt hónapokban végül megtaláltam magamban. A válasz a hála. Ez táplál energiával. 

Anya lehetek, gyermek, feleség, testvér, sógornő, kolléga, barát - hálás szerepek. Nem volt ez mindig ennyire kerek esetemben. Sőt, volt, hogy ezek közül épphogy csak egy-kettő volt a helyén és azt éreztem, a poklok poklát járom. De akkor is hálás tudtam lenni valamiért. Például, hogy van egy ezeréves barátság az életemben, aki a legsötétebb napokban is hajlandó volt autóba ülni, hozzám utazni és a lelkemet ápolni. Van, amikor csak ennyi jutott, de az ott volt, kiinduló pontnak. De mondok egy konkrétabb példát. Amikor vágytunk egy harmadik gyermekre, s úgy tűnt, rejtélyes ok miatt én már nem fogok tudni szülni, a párommal arra jutottunk, legyünk hálásak azért, hogy vannak az ikerlányaink. Nekem vér szerinti, neki nevelt gyermekei. S amint ezt a helyzetet is hálával fogadtuk el, szinte áldást kaptunk, és a várva várt kisfiút...A legnehezebb élethelyzetekben is hálás tudtam lenni valamiért. Így a legnagyobb mélypontokból is sikerült felállnom. Ezt csak most, utólag tudom, hogy mindig a hála húzott ki a bajból. 

A hála az igaz szeretet forrása. És a szeretet az, ami akár hegyeket is képes megmozgatni.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egynomesei.blog.hu/api/trackback/id/tr8915164236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása